Indikátor 10 - Stroke előfordulás
Kedves Felhasználóink!
Jelen indikátor a járó és fekvőbeteg intézmények által jelentett adatokból származik. Azon 50-74 év közötti praxis betegeiket monitorozzák, akiket az elmúlt 5 évben I64H0 (Stroke) diagnózis kóddal bármely járó vagy fekvőbeteg intézmény lejelentett az OEP felé.
Indikátor 10
Stroke előfordulás
A háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett 50 év és 74 év közötti biztosítottak közül a stroke-on átesettek aránya az elmúlt 5 évben. Egy TAJ számot az elmúlt 5 év során csak egyszer vesz figyelembe a rendszer. Ezt a mutatót csak felnőtt és vegyes praxisokban mérik.
A járó és fekvőbeteg intézmények rendszeresen jelentik az OEP felé a stroke-on átesett betegeket I64H0 diagnózis kóddal, ez képezi alapját a figyelésnek.
STROKE ELŐFORDULÁS ARÁNYA = HSZ stroke / BB50-74 * 100
HSZ stroke: adott háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 50 és 74 év közötti stroke-on áteset biztosítottak száma
BB50-74: adott háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 50 és 74 év közötti biztosítottak
Adatforrás: Járóbeteg és fekvőbeteg adatok
Szakmai információk Dr. Kőrösi László (OEP Alapellátási Főosztály) előadása alapján
- A stroke („szélütés”) valamely agyterület vérellátásának leromlásával jár.
- A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak, a daganatokon és szívbetegségeken túl a harmadik haláloki tényező.
- Kialakulása azonban megelőzhető megfelelő életvitellel, a magas vérnyomás karbantartásával, mozgással, a dohányzás elhagyásával, cukorbetegség megfelelő gondozásával, az érvédelem, a sztatin terápia kihasználásával.
- A betegség előfordulásának számos kockázati tényezője a még tünetmentes populáción lemérhetőek.
- A háziorvosi szolgálatok a kockázati tényezők kiszűrésével, illetve a kockázati csoportba tartozó biztosítottak folyamatos nyomon követésével a stroke előfordulása érdekében sokat tehetnek.
- Az indikátor azt vizsgálja, hogy az egyes háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett biztosítottak közül milyen arányban vannak a stroke-on átesettek.
- Az összes indikátor között a legkeményebb formában minősíti a családorvos prevenciós tevékenységét, és eredményességét.
Kérjük, hozzászólás írásához jelentkezzen be honlapunkra. Köszönjük!
Véletlen, genetikai adottságok stb. Érdemes indikátorügyön egyáltalán gondolkodni?
Sokat töröm a fejem ezen az indikátoron, főleg azért, mert sajnálatos módon eddig nem sikerült az átlag fölé emelkednem, tehát nulla pontos vagyok belőle. Ez a tény önmagában inkább csak magamba-szállásra kéne hogy ösztönözzön. Annak tükrében azonban, hogy ezzel párhuzamosan a hypertonia gondozási, a vérzsír, valamint mindkét cukorbeteg-gondozási indikátorom tartósan a maximum közelében helyezkedik el, némi tűnődésre ad okot. Valami nem stimmel ezzel. Vagy a nagy nemzetközi klinikai vizsgálatok - amelyek összefüggést mutatnak a hypertonia, a hyperlipidaemia és a diabetes gondozásának színvonala, valamint a stroke előfordulása között; - tévednek, vagy ez az indikátor mutat hamis eredményt.
Milyen más magyarázata lehet még ennek az ellentmondásnak?
Talán az a - mindnyájunk által jól ismert - kórházi kódolási gyakorlat lehet a háttérben, ami az egyes BNO kódok HBCS értékeit veszi elsősorban figyelembe, a zavaró valóság helyett.
Érdekes lenne azt is tudni, vajon a kórház által jelentett BNO kódok közül melyiket veszi figyelembe az OEP az indikátor számolásához. A kórházi jelentésben ugyanis a BNO-khoz típuskódok vannak rendelve: "ápolást indokló fő diagnózis", "alapbetegség", "szövődmény", "kísérő betegség", stb. Ha az összes kódot figyelembe veszik, akkor egy stroke-os beteg akár vakbélgyulladással kórházba kerülve is rontja a statisztikánkat, mert a kísérőbetegségei közt ott szerepel az I64H0.
De persze ez az okoskodás sem jó, mert mindaz, amit eddig leírtam, egyformán érinti az összes háziorvost, nem ad magyarázatot az átlagtól való eltérésre. Hmmm... Ha valaki tudja a megoldást, jelentkezzen!